3. Lehet-e nulla hulladékkal élni?
2011.11.08. 21:27
Nekünk már nem. Viszont gyermekeinknek saját tapasztalataim alapján megfelelő neveléssel nagyon könnyen.
2011-ben drasztikusan megemelkedett a szemétszállítás díja. Persze nem eléggé ahhoz, hogy a téma szóbeszéddé váljon az emberek között akkor, amikor például nyugdíjügyek, gázár, benzinár is terítéken van. Ráadásul a törvényi és gazdasági szabályozás sem ösztönöz minket hulladéktermelésünk csökkentésére.
Egyrészt a hulladékszállítási szolgáltatást minden háztartásnak kötelező igénybe vennie függetlenül attól, hogy termel-e hulladékot vagy sem, másrészt ha már kötelező, akkor legalább azokat büntetik akik kevesebbet szemetelnek: jelenleg minél nagyobb kukája van valakinek, fajlagosan annál olcsóbban szállítják azt el. Gyakorlatilag semmi nem ösztönöz ma arra Magyarországon, hogy próbáljunk környezettudatosan élni.
Illetve mi szülők azért ösztönözhetjük gyermekeinket, és saját tapasztalataim szerint ez többet ér mindenféle központi intézkedésnél. Otthon mi próbálkozunk a szelektív gyűjtéssel, és a gyerekeknek ez eredendően természetessé vált, miközben én a mai napig kicsit nyűgnek érzem, és gyakran elcsábulok. Illetve csak elcsábulnék, ha hagynák. Két, és hároméves gyerekeim már rámszólnak, ha az ásványvizes palackot vagy a tejesdobozt a kukába dobom és nem összelapítva a szelektív zsákba. Sőt még azt is rögön kiszúrják, ha az ásványvizes palackról nem szedjük le a papírt. :)
Persze vannak elkeserítően rossz példák is. Néhány napja láttam Budapesten egy fiatal anyukát négyéves forma lányával utazni a buszon. Metropol újságot olvasott. Ugyanott szálltunk le, és egyirányba indultunk. Egyszer csak az anyuka gondolt egyet és az újságot eldobta egy fa tövében...
Először gondoltam, hogy utána szólok, hogy elejtett valamit, de aztán inkább nem bonyolódtam bele.
Szóval egyesek még csak ott tartanak, hogy eldobjuk az utcán az újságot és a csokispapírt. Én meg azt szedtem össze, hogy vajon lehet-e tényleg nulla hulladékkal élni.
Nézzük, hogy mik a tipikus hulladékfajták, lehet-e mindet mellőzni:
1. Itt vannak mindjárt a „tiszta szemét” kategóriák, amiket szelektíven lehet gyűjteni: papír, üveg, műanyag, fém. Többségében ásványvizes palack, üdítős és tejes doboz, sörös doboz, vissza nem váltható üvegek, befőttesüvegek, tojástartók, újságok, áruházi katalógusok és más reklám szórólapok, tiszta csomagolási hulladékok, például zsugorfóliák, kartonpapírok. Ha ezeket az ember külön gyűjti, akkor szépen látszik, hogy még összepréselve, összetaposva is kiteszi az összes hulladéknak kb. a felét. Térfogatban legalábbis, mert súlyban ez a kisebb rész. Ez tehát az első és a legnagyobb lépés, amit megtehetünk.
2. Veszélyes hulladékok: elemek, műszaki cikkek, világítótestek, izzók. Ezek a hulladékok kevésbé rendszeresen keletkeznek, az összhulladék kis részét képezik, viszont rendkívül környezetszennyezőek. Kis odafigyeléssel ezek is szelektíven gyűjthetők és leadhatók, tehát elvileg nem kell a kukába kerülniük. Ez lehet a második lépés a zéró hulladék felé.
3. Textil hulladék: Ezek sem folyamatosan keletkeznek, inkább kampányszerűen szánjuk rá magunkat a selejtezésre. A ruhadarabok többségének szintén nem kellene a kukában landolnia. A gyerekcuccok többségében gazdára találhatnak családon belül, vagy a szomszédságban, a gyerekek ugyanis gyorsabban kinövik azokat, minthogy elhasználnák. A szelektív gyűjtők mellett és a nagyobb áruházak bejáratánál általában ott van a Magyar Vöröskereszt gyűjtőládája. A kukába gyakorlatilag csak a nagyon elhasznált daraboknak, munkaruháknak, cipőknek és fehérneműknek kellene belekerülnie.
4. Lejárt gyógyszerek: Gyűlik-gyűlik a gyógyszeres polcon, majd amikor már olyan sok van, hogy nem fér több, akkor átnézzük, és általában a háromnegyedét kidobásra ítéljük. Ezeket a gyógyszertárakban lehet egy rendkívül szűk nyílású dobozba egyesével bedobálni. A gyerekek nagyon élvezik.
5. Növényi eredetű hulladékok: Mi már az első négy lépcsőn túl vagyunk, jelenleg a zöldhulladékok elhelyezésén ügyködünk. Tavasz óta komposztálunk a kert végében. Miután kertes házban lakom, a feltételek adottak. Az elmúlt hónapokban tudatosan figyelem ezen hulladékok mennyiségét, és azt tapasztaltam, hogy az első három kategóriától megtisztított szemétnek ez a halmaz teszi ki kb. a harmadát-negyedét. Ide tartoznak a különböző héjak (krumpli, narancs, banán, répa, kivi, dinnye… stb), almacsutka, kávézacc, elhervadt virágcsokor, elpusztult szobanövény, teafilter, kimaradt kenyér és más pékáruk. Ide kaparhatók a megmaradt/megromlott főzelékek, rizs, saláták, lekvárok, konzervek. És persze az összes kerti hulladék. Szóval elég sok minden. Ráadául a komposztálással jelentősen javítható a még mindig megmaradt szemetünk „tisztasága”.
Nekünk valami ilyesmi van, mint itt a képen. Tényleg mindent elnyel. Na persze azért nem pont olyan mint a mesében, illetve a reklámokban, hogy felül bedobálom, alul meg kijön a kész komposzt, de majdnem.
Megjegyzem jó lenne, ha az óvoda mellett kettővel vagy hárommal lakók is rászoknának erre. Az elmúlt hetekben többször mentem úgy a gyerekekért az oviba, hogy a teljes udvar füstben úszott, a gyerekek meg ott játszottak. Persze égetni lehet a megszabott napokon, de itt a hangsúl a ÉG-en van. FÜSTölni tilos, ha jól tudom.
És innentől jönnek az igazi keménydiók:
6. Állati eredetű ételmaradékok. Ezek azok, a hulladékok, amelyek egy-két generációval ezelőtt még nem is léteztek, hiszen egyrészt elődeink nagyon megbecsülték az ételt, másrészt ha mégis megmaradt valami, azt oda lehetett adni a kutyának, macskának, disznónak. No ma ez már nem így van. Nálunk is számtalanszor megmarad egy-két csirkecomb, néhány szem sült krumpli, húsételek zsírosabb, bőrösebb, inasabb részei. Nos ezek megszüntetésére nincs jó ötletem. Kerül továbbra is a kukába. Odafigyeléssel talán lehetne csökkenteni a mennyiségét, ez duplán is kímélné a pénztárcát, de akkor sem megy.
7. Használt étolaj. Elvileg ezt is gyűjtik, de én még ilyennel nem találkoztam itt a faluban. Valahol Gödön le lehetne adni, de csak azért odáig elfurikázni 420 forintos gázolajjal nem éri meg.
8. Eldobható pelenka. Mivel pelenkás is van náluk itthon, naponta úgy hat-hét darab simán elfogy. Bátran állíthatom, hogy ez jelenti a hulladékunk legnagyobb részét. A megoldást az időtől várom, egy-két éven belül megszűnik nálunk a használata. Elvileg lehetne textilpelenkát használni, mint elődeink, de mi ezt nem vállaltuk fel. Őszintén szólva fel sem merült az ötlet.
9. Ételcsomagolás. Ide tartoznak azok a csomagolóanyagok, amelyek az élelmiszerrel való érintkezésük folytán szennyeződnek, így szelektíven nem gyűjthetők: felvágottak, sajtok, húsok…stb. csomagolásai. Ezek mennyisége kis odafigyeléssel csökkenthető. Leginkább úgy, ha nem formatartó műanyagdobozokban vesszük a húst. A Lidl-ben például csak így kapható. Persze elvileg elmoshatók, és akkor mehet a szelektívbe, de azért jobb ha kerüljük ezeket. A gond persze az, hogy ha választanunk kell, akkor úgyis a pénztárcánk dönt. Ha a tálcás hús olcsóbb és ráadásul bizalomgerjesztőbb a pultosnál akkor minkenki, én is azt veszem meg. Itt nem ártana egy kis központi beavatkozással, valami vaskos termékdíjat kiszabni a húsos tálcákra, javítandó a pultos versenyképességét. Haladók vihetnek magukkal a boltba műanyagdobozokat a felvágottakhoz. Ez utóbbin már elgondolkodtam időnként. Kíváncsi lennék a pultos arcára, mikor felé nyújtom a dobozt, hogy ebbe tegye, ne a papírba. Spec.én még nem láttam, hogy valaki így vásárolt volna a Tesco-ban.
Nagyjából ebbe a kilenc kategóriába tudtam besorolni a keletkező hulladékainkat. Az első hármat (szelektív, veszélyes, textil) viszonylag könnyen kiszűrhetjük, a negyediket (növényi hulladék) idén megoldom, a hatodik-hetedik (étolaj, pelenka) idővel megoldódik, illetve nem a kukába kerül, marad tehát az ötös és nyolcas kategória (állati eredetű, vagy zsíros olajos ételmaradék, és az ételcsomagolás). Ha csak ezek kerülnének a kukába, akkor már eleve nagyon kevés hulladék keletkezne, és odafigyeléssel még tovább csökkenthető a mennyisége.
Szóval ha a nulla hulladék nem is, a megtizedelt hulladék viszonylag könnyen elérhető ugye?
Ajánlott bejegyzések:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
admin_kiserdo 2011.11.08. 21:47:26
Ezzel a bejegyzéssel elindul egy új menüpont, a környezetvédelem.
Ide majd a témába vágó írásokat lehet besorolni.
Dóri! Úgy rémlik te egyszer összeszedted, hogy milyen hulladékot hol lehet leadni. Azt is berakhatnánk ide, így mindenki aki idetéved (Szerény terveink szerint néhány héten belül az egész falu :-)) az könnyen meg tudná nézni, rá tudna keresni.
Ja, és hozzászólni továbbra is kötelező! :)
Németh András 2011.12.06. 12:34:56
7-es pont: van már jócskán benzinkút is ami átveszi
8-as: erre csak a textil a megoldás, és ez már az a szint amivel eggyel feljebb lépsz az ökologikussági ranglétrán
9-es pont: ez a vigyünk dobozt ez tetszik, ki kellene próbálni
amit még nagy igazságot írtál az a jól diferenciált hulladékszállítási díj, viszont arra figyelni kell hogy 2011-ben a mi hazánkban ha van ingyen opció akkor sokan azt választják a maradéktól pedig megszabadulnak a kiserdőben. Kellene egy alapdíj (ebből pl lehetne fedezni településenként egy mezőőr munkaköltségének a felét (figyelné az illegális szemetelőket), és utána meg kell határozni hogy fejenként mennyi az a hulladék ami keletkezik egy átlagcsaládban úgy hogy az alapvető csökkentéseket (komposztálás, egyszerű szelektálás) elvégzi. Aki pedig ennél többet termel az fizessen többet. De ehhez azért kell egy jó nyilvántartás ami alapján minden héten becsülik az adott háztartás szemetét (habár ezt meg el tudná végezni egy plusz munkás a kukásautón aki csak azt nézné hogy az adott háztól mennyi hulladék kerül elszállításra...